Megint a gyerekkor, majd megint a menedzserek ideje. Az első időszakban az "ó, ió, ció"-ról mi is jutott eszünkbe? Nekem a szünidő, a vakáció. Most meg? Motiváció, kompenzáció... nem furcsa?

Szóval, ellensúlyozás; mit is ellensúlyozunk? Motivált munkatársak ülnek sokszor láttatott álomcégünknél. Motivált, tehát lelkes. Akkor mit ellensúlyozunk neki kompenzációként? Furcsa nem? Ha egy mosolyalapú teljesítményértékelést nézek (ami nem annyira elképzelhetetlen), akkor tulajdonképpen növelem a lelkesedők ellentételezését, mert ők az örömük miatt hátrányt érezhetnek és így egy kicsivel többet érdemelnek? Mi van?
Ma ugye a kompenzációt a juttatások, javadalmazások gyűjtőfogalmaként tiszteljük? Van egy kedves jelenség, ami idevág: apuci munkából hazafelé mindig vesz csokit az őt otthon váró gyereknek. Kislány/kisfiú örül, "bódottá". Egy idő után a gyermek már nem édesapját, hanem az édességet várja és ha nem kap, akkor ki a bűnös: hát persze, apa. Ebből látható, hogy a juttatásokban nem csak Gossen I. tv-e (keresse, aki érdeklődve olvas!)  figyelhető meg, hanem annak kóros elburjánzása is: amikor már azt is elfelejtjük, hogy minek nekünk az a plusz egy pohár pálinka, csak igyunk, mert van (hohó, az alkohol a határhasznot nagymértékben csökkenti - érik a közgáz-biosz Nobel).
Megint csak képzeletbeli vállalatunkról: valaki "csak" annyit tesz cégünkért, hogy tisztességesen elvégzi munkáját (1 sz. versenyző), míg másvalaki (2 sz. versenyző) kicsit búskomor lesz (kiég, ahogy ezt már valamikor fejtegettem valahol). Ifjú titán (IT) menedzserünk mit csinál tehát? Mivel tudja, mert belesulykolták, hogy a kompenzáció növelése csak rövid távon emeli a motivációt és azt is látja (sportpszichológusnak készült, csak pösze szegény és nem tudta elmondani anyucinak, hogy mi is akar lenni - hogy is hívtuk az ilyet, polihisztor?), hogy 2 sz. versenyző búskomorsága is csak rövid távon áll fenn, ezért hát növeli a kompenzációját. Lehet, hogy nem pénzt kap, hanem csak nagyobb autót tol a feneke alá, ki tudja? Álomországban minden megtörténhet...ez csak itt meglepő és igazságos.
Mivel 1 sz. versenyzőnek jó önuralma volt és a cégnél töltött mondjuk 20 éve alatt egyszer sem mutatta ki rosszkedvét (vagy inkább senki nem törődött vele; rosszindulatú változat), ezért lehetséges, hogy kevésbé van "ellensúlyozva", mint a csak 1,5 éve a társasághoz került 2 sz. versenyző. Lehet? A valóságban tuti nem. Itt, talán.
Na, akkor most mi van? Lehet rosszabb? Persze, pl. nem látja világosan valaki, hogy mi a lelkesítő kompenzációemelés alapja és csupán rosszindulattól vezérelve a kedvezőbben elbíráltakat a főnökhöz közelebb állónak gondolja. De ilyen persze sehol nincsen, csak elképzelhető... vagy t. Olvasó tud ilyesmiről? Ne mulassza el megosztani kommentként!

Ha már végképp utáljuk a magyar szavakat, és tényleg, de tényleg nem találunk olyan frappáns megfelelőt, mint mondjuk a trezsöri helyett a pénzgazdálkodás, akkor mégis, keressünk legalább jellegében olyan szavakat, amelyeknek az átlagpolgár által egy idegen szavak szótára segítségével megfejtett jelentése legalább közelít a valódi tartalomhoz: kompenzál helyett pl. honorál.