Ha valamiért egy ünnep szép országunkban dolgos népünk szorgoskodása eredményeként végbemenő történelmi fejlődés miatt aktualitását veszti, akkor azt általában kigyomláljuk a naptárból és köztudatból (március 21., április 4., november 7.). Vannak visszatérők (március 15., december 26.), de különleges, átminősülő egyediségként szembesülhetünk augusztus 20. átlényegüléseivel.
Mit is ünneplünk ezen a napon? Sok-sok eseményre emlékezünk (és a szülinapok nincsenek is felsorolva), ezek közül néhány:
Államalapítás
Ez a történelmi kutatások szerint augusztus 15-re tehető, ezen a napon hívta össze 1000-ben a királyi nagytanácsot Szent István (ezt írja a Pesti Est különszáma). Ez érdekes, hogy emellett (a Wikipédia szerint) augusztus 15-én hunyt el akkori nevén I. István 1038-ban. Furcsa egybeesés, talán valaki tévedett...
Szent István
Őt is furcsa ekkor ünnepelni; 15-én hunyt el, 1083. aug. 19-én avatták szentté. Akkor mi indokolja a huszadikát? Ekkor emelték oltárra szent ereklyéit... pozitív személyeknek nem a halálát, az ahhoz kapcsolódó dolgokat szokás kiemelni, mindegy.
Új kenyér
Aratóünnepek felidézésére történt ilyen jellegű elnevezési kezdemény még a két világháború között (ezt mondja az unnep.eu honlap). A gaz komunyisták meg ellopták. Szégyelljék magukat.
Alkotmány
Jelenlegi alkotmányunk az 1949. évi XX. tv. módosítása, amelynek preambuluma így hangzott:
Hát, szóval talán illene már egy új törvény, nem? Talán mindenki elítéli a gaz bitangokat, akik pártházzá alakították a templomot, de itt nem sokaknál nyílik ki a bicska...
Ezt a törvényt augusztus 18-án fogadták el és augusztus 20-án lépett életbe.
Magyarország születésnapja
Na, itt a legújabb gyöngyszem, máhketingeseink újabb remeke. Ha szülinap, akkor mikor is született? 1000-ben? 1949-ben? A másodiknak legalább van valami köze huszadikához is, nem csak mondvacsinált kapcsolatot láthatunk... És tényleg érdemes az eredeti alapokat kidolgozó Sztálin elvtárs nagy művét továbbra is, immár születésnapként ünnepelni?
Végülis, törvény mondta ki:

Szeretett Sztálin - A nép szerencséje?!
Alkotmány
Jelenlegi alkotmányunk az 1949. évi XX. tv. módosítása, amelynek preambuluma így hangzott:
A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. [...]az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé.
Hát, szóval talán illene már egy új törvény, nem? Talán mindenki elítéli a gaz bitangokat, akik pártházzá alakították a templomot, de itt nem sokaknál nyílik ki a bicska...
Ezt a törvényt augusztus 18-án fogadták el és augusztus 20-án lépett életbe.
Magyarország születésnapja
Na, itt a legújabb gyöngyszem, máhketingeseink újabb remeke. Ha szülinap, akkor mikor is született? 1000-ben? 1949-ben? A másodiknak legalább van valami köze huszadikához is, nem csak mondvacsinált kapcsolatot láthatunk... És tényleg érdemes az eredeti alapokat kidolgozó Sztálin elvtárs nagy művét továbbra is, immár születésnapként ünnepelni?
Végülis, törvény mondta ki:
Hát...éljen?!
Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, generalisszimusz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1953. március 5-én eltávozott az élők sorából. Azok közé a világot átalakító nagy férfiak közé tartozott, akik a legtöbbet tettek nemcsak saját népük és államuk felvirágoztatásáért, hanem az egész emberiség haladásáért, a világ minden dolgozójának felszabadításáért és boldogulásáért.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kimondja:
„A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját.”
A hazánkat felszabadító Szovjetuniót és fegyveres erejét Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs vezette. Elsősorban neki köszönhetjük azt az önzetlen segítséget, amelyben a nagy Szovjetunió szakadatlanul részesítette a Magyar Népköztársaságot. Elsősorban neki köszönhetjük, hogy népünk, a Szovjetunió támogatásával sikeresen védelmezve békéjét és függetlenségét, eredményesen rakja le a szocializmus alapjait Magyarországon.
Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs neve, műve és tanítása eltéphetetlenül összeforrt hazánk történelmével. A magyar nemzet függetlensége, a magyar nép szabadsága, a magyar dolgozók felemelkedése eltéphetetlenül összeforrt azzal, amit Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs a szovjet nép, az egész haladó emberiség számára alkotott.
Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs emléke iránti tisztelet és kegyelet, nagy tanításaihoz való rendíthetetlen hűség kifejezéséül az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs emlékét, a magyar nép felszabadítása, a magyar nemzet függetlenségének kivívása és biztosítása, a magyar dolgozók politikai, gazdasági, kulturális felemelkedése körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért, a magyar nép el nem múló hálájának tanúbizonyságául törvénybe iktatja.

Szeretett Sztálin - A nép szerencséje?!