Az elemzések azt mutatják, hogy az 1 és 2 forintos aprópénzeket az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használják, mivel önmagukban nem rendelkeznek számottevő vásárlóértékkel. A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többlet ráfordítást okoz a közpénzből gazdálkodó Magyar Nemzeti Bank, s így az egész ország számára.

Hát, az első két megállapítás szerintem összefügg. Nem használják az emberek, valóban. Nagyon szép megfigyelés. Anno a 10,20 és később az 50 filléres (ha valaki nem emlékezne mi ez: http://www.forintportal.hu/) is így járt, még előbb valószínűleg a 2 és 5 filléres is. Gyűjtöttük otthon, igen. Mert nem használtuk, égő lett volna bemenni még a háromhatvanas kenyér visszasírt idejében is a boltba és levágni 36 db tízfillérest a brúgóért. Mit csináltunk vele?


ROLLNIZTUK. Azért írom csupa nagybetűvel, mert nagyon alapműveletnek számított, sehol nem volt leírva és ma sincsen. A guglin is minden hülyeséget megtalálok, ez pl. nincsen rajta. Gondolkodom rajta, hogy lesz egy rollni-poszt, hátha valaki kedvet kap hozzá, képekkel, meg minden, de addig is pusztán szövegesen: összeszedtél mondjuk 50 db érmét, ezt egy hosszanti tengelye mentén megtört, alkalmas hosszúságú papírlapba helyezted (igen, a hajtáshoz), majd ujjaid jól koordinált mozdulataival (amatőrök cellux segítségével) hengerré formáltad. Utána ráírtad, hogy "50 db 20 filléres, 10 Forint" és bevitted a postára, néni meg odaadta a Petőfi képével díszített papírpénzt helyette. Ismerős?

Ma meg? Gyűl a csuporban és kész.

Ha már a posta: itt is van érdekes példa a névértéknél magasabb gyártási költségekre; igen, a bélyegeknél. Pl. létezik olyan, hogy Antik bútorok bélyegsor. A normál pénzforgalmat tekintve ugye 1-2-5 és ezek 10-es, 100-as szorzatainak megfelelő bélyegek lennének forgalomban. Ehelyett vannak olyan bélyegek, amik egyes szolgáltatások díjának egy bélyeggel történő érvényesítését teszik lehetővé (52, 65 és a fene tudja), de emellett van 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 forintos bélyeg is. Minek? Egy fényes papír ragasztása, a perforálás, szállítás, ilyesmi biztosan belekerül ívenként mondjuk 200 Ft-ba. Egy íven kb. 100 bélyeg van. És akkor a gügye posta miért nem vonja be az összes rohadt felesleges bélyegsorát?


Na, miért? Mert valószínűleg nem odacsapja a költségeit az egyes címletekhez. Tisztában van a filatéliai értékkel, valahol ott a goodwill táján a cégértékben is megjelenik a paletta sokszínűsége. És a Nemzeti Bank? Nem érdekli mert azt mondták, hogy megszorítások vannak. Rendben, maga a kerekítősdi játék működik, de szegényebbek leszünk egy kicsivel: 1 és 2 Ft-tal. Gondolom a pazarló USA-t is leelőzi most az élenjáró magyar állam: nem hiszem, hogy az egycentes 10 centnél olcsóbban lenne előállítható...