2008. augusztus 1., az utolsó poszt óta eltelt 1141 nap, ami alatt nem kevés dolog történt mechba saját világában, valamint azért idekint is.

Vakok között félszemű lett a király és rögtön nagyot fordult a világ. Vagy talán nem is? Én úgy érzékelem, hogy mások a személyek néhol, de ez egyrészt sok esetben csak lokálisan számít változásnak, másrészt a mech(b)anizmusok sem sokat térnek el a korábbiakhoz képest. Tisztában vagyok vele, hogy így kerek a világ, ha megváltozna, akkor többet nem jönne fel a Nap reggelente. OK.

Továbbra is szeretünk kitüntetéseket kapni. Nyilván nem a plecsni miatt (bár lesz legalább játék az unokáknak, csak meg ne szúrják magukat az éles csillagocskával...), hanem persze, a boríték a lényeg.

Régies világunkban azért a vastagság sokat segített az érdemek elismertségének megítélésében. A légpárnás borítékkal azonban az alig csörgedező apró is hatalmas büszkeséggel tudja eltölteni a kitüntetettet.

Régen teljesen természetes volt például, hogy az Országos Tervhivatal vezetője megjutalmazta kiváló érdemeiért az Ózdi Kohászati Üzemek köztudottan párttag vezető jogtanácsosát. Nyilván, ő sem feledkezett meg korábbi patrónusáról és ezekben a nehéz időkben, mint helyettes államtitkár... akár gondolhatta volna, hogy kitünteti nemzeti hatóságunk egyik legkiválóbb, leginkább lojális főosztályvezetőjét. Hát, gondolta. És a gondolatot november hetedike helyett augusztus 20-án követte tett.

Ugye, hogy nagyot fordult azért a világ?